Lurkó UFC U14 – MITE U14 2–1 (2–0)
Lurkó UFC U14: Juhász – Kálócz, Csóri, Horváth S. Kovács F. – Polgár (Andor 53.), Vecsera, Geller, Kovács F. – Gartner, Tóth A., Ulrich (Varga B. 41.) Vezetőedző: Nagy Krisztián.
Gólszerzők: Tóth A. (8., 1–0), Polgár (26., 2-0)
A tabellán elfoglalt helyezések alapján nem tűnt nehéz feladatnak a mérkőzés U14-eseink számára. Ám ahogy a közhely állítja, a labda gömbölyű, így bármi megtörténhet egy meccsen. Nagy Krisztián vezetőedző helyzetét nehezítette, hogy a korábbi hiányzók számát növelte Répcei Kristóf betegsége, és – remélhetőleg, csak kisebb sérülés miatt – Takács Máté sem tudta vállalni a játékot. A mérkőzés úgy kezdődött, ahogy elterveztük, Polgár Bálint jól elvégzett szögletét Tóth Attila a levegőből juttata a kapu bal oldalába, majd a félidő közepén Polgár duplázás után jutatta a hálóba a játékszert. Ezt követően a vendégek kapuja érintetlen maradt, hol az utolsó passzokba, cselekbe csúszott hiba, hol pedig nem sikerült pontosan célozni a zöld-feketéknek. Szünetben cserélt a vezetőedző, Ulrich Ábelt Varga Bálint váltotta, ám mintha meglett volna babonázva a hazai gárda, semmi nem ment be. A második félidő közepén kontrát vezettek a mosonmagyaróváriak, Juhász Zoltán bravúrral védeni tudott. Továbbra is rengeteg hibával játszott a Lurkó, a vendégek pedig egy újabb kontra után szépítettek a hajrában. Több gól már nem esett, a helyzetek száma alapján megérdemelten tartotta itthon a csapat a három bajnoki pontot.
Néhány hiba ellenére szinte egész végig saját térfelén tartottuk a vendégeket. Ezerarcú a csapatom, és úgy látom: arra törekszik, hogy minden árnyalatát megmutassa. Én ennek nem mindig örülök... Igaz, a mérkőzést egész végig irányítottuk, de fejben nem volt friss a társaság. A vezetés birtokában a játékunk döcögős volt, ami részben annak köszönhető, hogy nem az egyszerű megoldásokat és a biztos passzokat választottuk.Trükkök, felesleges érintők, felelőtlen döntések jellemeztek bennünket. Másrészt – mint múltkor is mondottam – nehéz korban vannak a fiúk, ma az önfegyelem és az akarat hiányzott két-három játékosomból, ami morálisan is rányomta a játékra bélyegét. Polgár találata megnyugtatta volna a csapatot, de sajnos mégsem így lett. 2–0-s vezetéssel vonultunk így a félidőre, amikor is több kommunikációt és több csapatjátékot kértem. Szerettem volna, ha a játékosok élvezik a futballt, a látott öncélúság azonban a legnagyobb ellenfelünk volt. Sajnos a második játékrész még rapszódikusabbra sikerült, döntő helyzetekben, befejezeseknél hibáztunk. A vendégek pedig két-három alkalommal is jól kontráztak ebből pedig egyet sikerült gólra váltani. Hiányzott a felelősségérzet, talán csak a szépítő találatnál jutott eszébe egy-egy játékosnak, hogy forró lehet a pite. Úgy gondolom, a mérkőzésből ma csak a három pont értékelhető! Dicséret illeti a vendégeket, akik fegyelmezetten tették dolgukat, és leginkább Juhász Zoltánnak köszönhetően nem tudtak egalizálni, hiszen két mélységi kilépésnél is ziccerben hárított. Sajnos a mérkőzés előtti betegség és a találkozó közben sérülés miatt kieső játékosok által is kötve volt a cserélhetőség, így nem állt módomban kívülről változtatni a dolgokon. A Pápa és a Haladás elleni bajnokik előtt elgondolkodtató, hogy ez vajon belefér-e
– értékelte a látottakat Nagy Krisztián.
- Csatolt dokumentumok