A tizenöt csapatot felvonultató Regionális U17-es bajnokság Észak-nyugati csoportjában a nyolcadik helyen zárta az őszt a Lurkó UFC. A zöld-feketék hétszer nyertek: a MiTE, az ESK Győr-Ménfőcsanak és a Balatonfüred USC ellen itthon (utóbbi győzelem megállapított eredményként került bele a táblázatba), a Csornai SE, a Haladás VSE, a Király SE és az Andráshida SC ellen idegenben. Hét vereséget szenvedtünk, idegenben a Győrszentiván, az FC Ajka, a Győrújfalu és az Üstökös FC Győr vendégeként, míg hazai környezetben a Veszprémtől, a Pápától és a Mosonmagyaróvártól. Az egész bajnokság során mindössze öt döntetlen született! A mieink 30 (27+3) gólt szereztek, 33-at kaptak, az összegyűjtött 21 pont éppen a pontvadászat közepére, a 8. helyre „jegyezte be” a Lurkót. Így látta az őszi szezont Janzsó László, a csapatunk vezetőedzője:

Nagyon gyengén kezdtük a bajnokságot, tulajdonképpen fix keret nélkül, és sokszor az utolsó pillanatban lett meg a létszámunk. Több U16-os szerepelt nálunk, emiatt is összeszokatlanok és szervezetlenek voltunk – nehéz volt úgy dolgozni, hogy alkalmanként csak a meccsnapokon találkoztunk. Ennek ellenére – és minden tiszteletem a fiataloké, akik átlag feletti teljesítményt nyújtottak – mindig a támadójátékra építettünk, nem adtuk fel az elveinket soha. Nem volt, és nem is lesz stílusunk a bunkerfutball! Próbáltam az adott, rendelkezésre álló keretből a csapatot úgy összeállítani, hogy a támadójáték élvezzen prioritást. A cél a csapatom számára a rutin megszerzése és a folyamatos fejlődés. Ezen a szinten már fontos visszajelzés maga az eredmény. Éppen ezért fájó és bosszantó néhány meccs, pl. az Üstkös, az Ajka, vagy a Pápa elleni, amelyeken pontokat veszítettünk. Többször is a helyzetkihasználással volt problémánk, vezethettünk volna meccsenként akár 3-4 góllal is, de kimaradtak a lehetőségeink. Sokszor értünk oda az ellenfél kapuja elé, mindig vártunk és vártunk, de az esetek nagy részében nem tudtunk betalálni – ezeken kell rengeteget dolgoznunk. Bizakodó vagyok, tudunk javítani majd tavasszal, hiszen megismertük az ellenfeleket, tanulunk a hibáinkból. Ugyanis, ha megverjük a szombathelyi riválisokat, akkor, ilyen teljesítményt és eredményességet várhatnék el az Üstökös, a Győrújfalu vagy a Pápa ellen is – utóbbi mérkőzéseket elbuktuk. Ha ezek megvannak, akár a dobogón is lehetnénk, ezek számomra rendkívül bosszantó vereségek voltak. Kemény és jó mérkőzéseket játszottunk ellenük, nem volt benne a találkozó képében, hogy kikapunk. Voltak fegyelmezetlenségi problémáink, sok mindenen kell még javítanunk, és mindig csapatként kell játszanunk, valamint a helyzetkihasználásban fejlődni – amikor csapatként játszottunk mindig szép eredményt értünk el. Ebben a bajnokságban nagyon kevés döntetlen van, mégsem mondom kiegyenlítettnek a küzdelemsorozatot. Nem csak a mi, hanem sok más csapat teljesítménye is hullámzó. Sok a ki-ki meccs, és ahogy a mi esetünk is bizonyítja: nem mindig az nyer, aki a jobb futballt mutatja. Akik felkerültek ebbe a bajnokságba: ők bizonyítani akarnak, a „régieknek” pedig presztízskérdés egy-egy győzelem – talán ez az oka, hogy mindössze öt meccs ért véget döntetlennel. Több idegenbeli győzelmünk során, de talán leginkább a Csorna elleni mérkőzésen bizonyítottuk, hogy nekünk nem a 8. helyen van a helyünk – főleg utóbbin örültem a formánknak. A csornai győzelem alapján még több sikerre számítottam volna, hiszem, hogy jóval előrébb léphetünk ennek a bajnokságnak a végén!

A házi góllövőlista: 

1. Makkos Máté             6 gól
1. Wágner Levente        6 gól
3. Holtay Benjámin       4 gól
4. Janzsó László             3 gól
4. Vér Kristóf                  3 gól
4. Varga Máté                3 gól
7. Fábián Dániel            2 gól
8. Lang Barnabás          1 gól
8. Mesics-Leiner Félix  1 gól
8. Prógli László              1 gól

• Csatolt dokumentumok