A négyes szám jellemezte a Lurkó UFC U19 (2005-2006) őszét. Két győzelemmel kezdte és két győzelemmel zárta az évet a korosztály. A negyedik helyen zárt a csapat: a negyedik legtöbb győzelem és a negyedik legtöbb szerzett gól, a negyedik legkevesebb vereség és a negyedik legkevesebb kapott gól, a negyedik legjobb gólkülönbség a zöld-feketéké. Beszélgetőpartnerünk volt Janzsó László, vezetőedző.

A korosztályi adottságokból adódóan a felkészülésünk során az edzéslátogatottság szintje alacsonyabb, mint a fiatalabbaknál – iskolai gyakorlat, nyári munka, családi üdülések – ám így is tudtunk mintegy megfelelő létszámban edzeni. Ez az U19 óriási meglepetés nekem is és az egyesületnek is: az előkelő negyedik helyen várjuk a tavaszt – nem volt ilyen kiugró eredményünk az elmúlt időszakban. Persze nem lesz könnyű a szezon második fele, meg kell dolgozni minden pontért és győzelemért. Ahogy mentünk bele az iskolakezdésbe, egyre inkább kialakult a fix edzéslétszám, erre pedig lehetett alapozni. A jelenlegi keret felnőtt a feladathoz: hat fő 2005-ös mellett fiatalabbak alkotják a keretet. Minden könnyebben ment, mint a korábbiakban – a legfőbb ok erre a srácok hozzáállása. Ők egymásért játszottak és küzdöttek mindvégig.

Melyik mérkőzés maradt emlékezetes? Volt-e játékos, aki kiemelkedőt nyújtott?

Nem tudok mondani olyan meccset, amelyen elfáradtunk volna – sem erőben, sem mentálisban, sem fejben – ez pedig az egész szezont dicséri. A szekeret húzó srácok közül Nagy Dominikot és Varga Tamást emelném ki: ők alapjátékossá váltak – hozzájuk csatlakozott Holtay Benjámin, aki sokat komolyodott és megérett a feladathoz. A 2006-osok közül Neubauer Dávid és a még fiatalabb Szabó Bence és Nagy Bálint is pozitív meglepetések voltak számomra. Minden meccs előtt beszélgettünk arról, hogy az U19-esek motiválják a fiatalabbakat és ez a bajnokság ugródeszka számukra a felnőttfutballhoz.

„Keretes” volt a bajnokság számunkra.

Két győzelemmel kezdtünk és két győzelemmel zártunk. Sajnálom a Balatonalmádi elleni ikszet, nagyon örültem a Sopron elleni győzelemnek. A rangadókon, az előttünk végző Üstökös és a Sárvár ellen kikaptunk. Utóbbinál egy félidőnyi előnyt adtunk, ebből lehetett volna többet kihozni. 90 percen keresztül kell végig melózni, ez örök szabály. Hiányérzetem mindig van, talán lehetett volna még tovább tupírozni a tabellát. Talán még szorosabban tapadhattunk volna a dobogósokra. Ezzel a hozzáállással azonban van esély az első hármas megszorongatására – ebbe azonban a pontok szórása már nem fér bele. Látom és tudom, hogy nagy a teljesítési vágy a fiúkban, készülnek a tavaszra.     

• Csatolt dokumentumok