Az U19-es regionális bajnokság Észak-nyugati csoportjában a 7. helyen zárt a Lurkó. Janzsó László vezetőedző értékelte a bajnokságot.

Annak ellenére, hogy a kitűzött célunkat nem biztos, hogy sikerült teljesíteni, de nem lehetünk elégedetlenek. Ősszel létszámilag megfogyatkoztunk, de ezek után is töretlen hittel vártuk, hogy tavasszal jönnek az eredmények. Sok problémával küszködtünk, de az elveinket nem adtunk fel, a saját stílusunkat játszottunk – ez azonban nem minden esetben járt együtt eredménnyel.

18-19 éves fiatal emberekről beszélgetünk.

Ebben a korban foglalkozni kell azzal is, hogy a felnőttfutballra való átállásban segítsünk, hiszen a cél a megyei I. osztály vagy az NB III is lehet. Sokat kellett variálniuk, de az egyesület elvárásai elé semmit nem helyeztünk. Sajnos sokszor hiányoztak meghatározó játékosaink – a felkészüléseink általában alacsony létszámúak voltak technikai nehézségek miatt. Nem fogunk erre semmit sem, ez is csak egy tény, ennek ellenére a tavaszi szezonban voltak olyan mérkőzések, amelyeket jobb eredményt kellett volna produkálnunk. Nem mindig úgy jött ki a lépés, ahogy szerettük volna. Mindezek ellenére úgy gondolom – sőt, pozitív dologként élem meg azt, – hogy a tavasz során nem csak az 1-4. helyezettek, hanem a középmezőny tagja is ránk volt kihegyezve. Komoly energiát mozgósítottak ellennünk, megyei I-ből játszottak vissza, (SC Sopron, Király, Hévíz, Andráshida) – ez akár dicsőség is lehet ránk nézve. Ez pedig remek felmérő volt a fiúknak.

Milyen taktikával játszottunk a tavasz során?  

A 4-1-4-1-es felállással kezdtük a mérkőzéseket, meccs alatt többször is előfordult ennek a variálása. Az edzéseken gyakoroltak visszaköszöntek – de, ahogy arra már utaltam: tavasszal 5-6 állandó hiányzónk volt a tréningeken, így nagyon nehéz volt a taktikai feladatok megvalósítása. Korábban is játszottuk ezt a formációt, de amikor pl. kötött posztra alkalmas játékos állt rendelkezésemre, akkor már felállást választottunk. Úgy látom: a befejezéseknél voltunk gyengébbek – hiszen éppen innen estek ki játékosaink sérülés miatt, ami közrejátszott abban, hogy itt végeztünk. Az utolsó passzok és a helyzetkihasználás hagyott kívánnivalót maga után.

Összességében hogyan értékeled a szezont?

A hetedik helyen zártunk, ez egy picit fáj – a dobogóra szerettünk volna odaérni. Azonban tudjuk, hogy milyen problémákkal küszködtünk, miket kellett megoldani – néha hozzáállási problémáink is voltak. Erőnléti gondunk egy pillanatig sem volt: az edzői munkánkhoz rengeteget hozzátett Mészáros-Szarka Tíria és Kulcsár Márti.

Búcsúzunk a 2002-esektől.

A 2002-eseknek volt egy szép menetelése: amikor elkezdődött a nagyobb korosztályok indítása, Szűcs Jánossal, Seper Ákossal, Szár Csabával, Molnár Károllyal jó munkát végeztek, kitartottak a Lurkó mellett. A búcsúzóinknak sok sikert kívánok, sérülésmentes pályafutásuk legyen, a terveiket valósítsák meg, és minél magasabb szintű bajnokságban szerepeljenek!
Mi pedig előre tekintünk, új cél és új feladat áll előttünk: a búcsúzók helyett létszámban ugyanennyi játékos érkezik az U17-ből, és utóbbiakat kell a 2003-asokkal összegyúrni. Seper Ákos és Molnár Károly képlékennyé tett ezt a felfelé jövő társaságot, így csak tovább kell őket formálni. Meglátjuk, hogy mit lehet kihozni belőlük – az eddiginél több kell. Folytatjuk tovább a munkánkat!

• Csatolt dokumentumok